Egyéni pszichoterápia

Mi a pszichoterápia?

A pszichoterápia egy kezelési és gyógyító formája a pszichológiai problémáknak, olyan módszereket használva melyek módósítják a viselkedést, a reakciókat, az érzelmeket és a romboló, maladaptív gondolatokat. Beavatkozás karakterű és célja a tünetek, a pszichoszociális vagy pszichoszomatikus stressz csökkentése vagy eltűntetése, azon attitűdök megváltoztatása melyek megzavarják a folyamatot , ösztönzi a kezelés alatt álló személy érését, fejlődését és egészségét. 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia egyik formája mely kiemelt figyelmet fordít arra hogyan alakitják és befolyásolják az egyén érzelmi tapasztalatait a gondolatok (kogníciók). Ez a fajta terápia rendkívül hatékonynak bizonyult a depresszió, a szorongás, harag, önhibáztatás, a házastársi és a szexuális problémák megoldásában.

Ez a megközelítés a gondolatra teszi a hangsúlytamit a jelenben átélünk, és erre alapozva, megadja nekünk a lehetőséget, hogy felfedezzük, hogyan járulnak hozzájá ezek a gondolatok az érzelmi állapotokhoz, amelyeket meg akarunk változtatni. Másrészt, a kognitív viselkedésterápia segítségével megtudhatjuk, mely gondolatok felelősek a személyiségünk aspektusaiért melyek tetszenek vagy nem, és melyek az igazán hasznosak.
Ily módon, a változás könnyebb lesz, mert ez a terápia a meglévő személyes erőforrásokat használja fel, erőforrásokat, melyeket megtanulunk értékesíteni és felhasználjuk új és hatékony képességek megtanulásához.
A kognitív terápia segít hatékonyan és racionálisan gondolkodni és viselkedni. Mivel a gondolatainkban, akár pozitívak, akár negatívak, előfordulhatnak hibák, a kognitív viselkedésterápia segítségével megtanulhatjuk hogyan gyüjtsünk bizonyítékokat ezek letesztelésére, hogy mennyire helyesek vagy helytelenek és mi tehetünk, hogy a valósághoz adaptáljuk őket. 

Kinek ajánlott a pszichoterápia? 

Minden személynek aki ezekhez kapcsolodó problémákat tapasztal:

  • Depresszió;
  • Elvesztés (gyász), különélés vagy válás;
  • Tehetetlenség érzése, a pesszimizmus;
  • Alacsony önbecsülés, leértékelés;
  • Szorongás vagy pánikrohamok;
  • Egyszerű vagy specifikus fóbiák;
  • Túlzott düh vagy ingerlékenység;
  • Stresszkezelés vagy időbeosztás;
  • Kapcsolat és alkalmazkodás;
  • Változás és átmeneti időszakok, nehéz döntések;
  • Szociális elszigetlődés;
  • Álmatlanság és egyéb alvási nehézségek;
  • Változások a szexuális életben;
  • Párkapcsolati nehézségek; 
  • Étkezési vagy testkép rendellenességek; 
  • Poszttraumás stressz zavar (psihotraumatikus események, helyzetek a múltból vagy a jelenben;
  • Szerencsejáték, dohányzás, alkohol vagy kábítószer függőség.